A brácsa

A mélyhegedű vagy brácsa – méretét és hangolását tekintve – a vonóshangszerek családjának a hegedűhöz legközelebb álló tagja. A hangja egy kvinttel mélyebb, a teste 4-10 centiméternyivel nagyobb, ám – a csellóval és a bőgővel ellentétben – játékmódjuk megegyező.

Az elmúlt századok muzsikájában a brácsa szerepe legtöbbször a zeneművek harmóniavilágának teljesebbé tételére korlátozódott, szólóhangszerként csak elvétve szerepelt. A huszadik század elején aztán mind több zeneszerző fordult érdeklődéssel a mélyhegedű, mint szólóhangszer felé, s egyre több színvonalas előadási darab és versenymű gazdagítja a hangszer irodalmát.